Minden eddiginél keményebb lesz a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával szemben az Európai Unió, egyúttal a magyar korlátozó szabályok ellen is próbál tenni.
Egyre fokozódik a harag az EU-ban a magyar kormányfővel szemben, így érzékeny büntetések várnak rá, ha nem adja be a derekát két nap múlva a brüsszeli csúcsértekezleten – így látja a helyzetet a német lap brüsszeli tudósítója, Hubert Wetzel.
A miniszterelnök sokszor már a szakadék szélére jutott Brüsszellel szemben, ám gyakran sikerült elérnie célját, olvasható a hírtelevízió oldalán közölt elemzésben.
Hivatalos források cáfolták az EUrologusnak a Financial Times azon értesülését, hogy az EU gazdasági szankciókat készít elő Magyarországgal szemben, ha Orbán Viktor nem támogatja az Ukrajnának nyújtandó 50 milliárd eurós segélycsomagot. A kormány már nem zárkózik el attól sem, hogy az uniós büdzséből támogassák az ukránokat, van azonban egy pont, ahol hajthatatlannak mutatkozik.
Az indoklás szerint Oroszország továbbra is destabilizálja az ukrajnai helyzetet, így a 2014-ben bevezetett szankciót ismét meghosszabbította az Európai Unió.
Döntött a kormány, milyen vasútfejlesztési projektekre kér majd pénzt az Európai Hálózatfinanszírozási Eszközből.
Az amerikai katonákat ért jordániai támadás után Joe Biden és az USA közel-keleti politikájának felelősségét taglalja a Wall Street Journal, a Washington Post pedig azt tárgyalja, hogyan kellene reagálnia az amerikai vezetésnek. A német szélsőjobboldali AfD-ről ír a Foreign Policy. A szerb elnök számára a demokrácia csupán homlokzatul szolgál, állítja a Süddeutsche Zeitung. A Guardian szerint a francia elnök nagy kockázatot vállal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
A miniszterelnök politikai igazgatója egy kampányszlogennel reagált az Európai Tanács Magyarországgal kapcsolatos tervére.
Orbán beveti utolsó aduját is a svéd NATO-csatlakozás ügyében, közben pedig egyes elemzők szerint inkább elfoglalná az EU-t, minthogy kilépjen belőle. A Washington Post szemleírója közben rendeződni látja a kínai-amerikai viszonyt, a Guardian helyszíni tudósítója pedig azt fejti ki, miből gondolja, hogy Donald Trump verhető lehet.
Gyorsan változnak az erőviszonyok, főleg azért, mert az Európai Unió központját olyan pártok uralják, amelyek nem adnak kész válaszokat polgáraiknak.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke mégsem indul az EP-választáson, így kitölti novemberig szóló mandátumát. A belga politikus erről Facebook-oldalán számolt be.
Több sebből vérzik a Politico érvelése, amelyben azt a benyomást kelti, hogy közvetlen árukapcsolás lehet aközött, hogy Magyarország esetleg a jövő héten az Európai Tanácsban nem szavazza meg az Ukrajnának szánt támogatást, illetve hogy a hetes cikk szerinti eljárás keretében felfüggesztik a szavazati jogát.
A tavaly év végén, Aleksandar Vucic elnök nacionalista Szerb Haladó Pártjának győzelmével záruló szerbiai választások tisztaságát mind a szerb ellenzék, mind a választási megfigyelők kritizálták. Ez nem túl jó hír az EU-tagságra pályázó Szerbia számára, azonban úgy tűnik, az EU a választások és számos egyéb probléma ellenére sem adta fel a csatlakozási tárgyalások folytatását.
Továbbra is nemzetközi sajtó fókuszában a svéd NATO-csatlakozás és Ukrajna támogatásának kérdése, és a nemzetközi szervezetek konfliktusa az Orbán-kormánnyal. Orbán Viktort a Frankfurter Allgemeine Zeitung "az Unió neveletlen gyerekének" nevezi. A Politico azt írja, az EU-nál most már tényleg kezd betelni a pohár. A Neue Zürcher Zeitung szerint Orbán Viktor csak taktikázik, amikor utolsóként fékezi a svédek NATO-csatlakozását. Európa nem költ eleget a saját védelmére, írja a Wall Street Journal. Válogatásunk a világlapok cikkeiből.
Zavaró, hogy Orbán Viktor Moszkvával és Pekinggel flörtöl, ám biztonságpolitikai megfontolásokból mégis az a legjobb opció, ha Magyarország a NATO tagja, a hírügynökség cikkének szerzője.
Korábban a Bloomberg írt arról, hogy a magyar kormány képviselője az Európai Unió külügyminisztereinek szerdai találkozóján azt mondta, nem lesz magyar vétó.
Az Európai Parlament a napokban uniós szabályokat szorgalmazott annak biztosítása érdekében, hogy a zenei streaming ágazat tisztességes és fenntartható legyen, és előmozdítsa a kulturális sokszínűséget – derül ki az EP által kiadott közleményből.
A EP-képviselők frusztráltsága érződött azon az eseményen, amelyen két európai parlamenti szakbizottság előtt a Magyarországnak járó uniós forrásokról, az ezzel kapcsolatos eljárásokról faggattak három uniós biztost. A képviselők leginkább azt vetették fel, hogy a Bizottságtól kevés és nehezen értelmezhető információt kaptak. Ez az érzésük vélhetően nem szűnt meg a kétórás vitát követően sem.
A pénz több mint felét a közösségi közlekedés fejlesztésére szánják.
Tavaly júniusban mutatta be az Európai Bizottság a gazdaságbiztonsági stratégiáját, amelyben konkrét jogalkotási javaslatokat ígértek. Ezek elkészültek, s arra helyezik a hangsúlyt, hogy az unión belül a külföldi és az EU-n kívülre irányuló uniós befektetések biztonsági kockázatait azonosítsák, és fellépjenek ezekkel szemben. Ugyancsak szigorúbb ellenőrzés várható a kutatás-fejlesztési együttműködések terén, a "mélyreható geopolitikai zűrzavar és a gyors technológiai változások" közepette.
