Sokan felelőtlennek tartják Charles Michelt, amiért esélyt ad arra, hogy ideiglenesen Orbán Viktor vezesse az Európai Tanácsot. A Frankfurter Rundschau Donald Trump esetleg visszatérésének a NATO-ra gyakorolt hatását latolgatja. Válogatás világlapok cikkeiből.
Az EUrologus összeszedte, mely elemei születtek meg az EU zöld- és fenntartható átállást célzó törekvéseinek 2023-ban, és melyek tető alá hozása várható az új évben.
Manfred Weber szerint újra meg kellene vizsgálni, Magyarország teljesítette-e az elvárt feltételeket, és így lehet-e utalni a 10 milliárd eurót, amelynek kifizetését korábban felfüggesztették. Az ENSZ ma már képtelen megakadályozni a háborúkat, újra kellene gondolni ezt a mechanizmust, írja a Washington Post biztonságpolitikai szakértője. Éleződik a konfliktus Izrael és a Hezbollah között. Orbán Viktor különös autokrata barátait vizsgálja a Die Presse. Válogatás a világlapok cikkeiből.
Az EU megnyitotta a pénzcsapot, mert úgy értékelte, hogy a magyar kormány teljesítette a tőle megkövetelt igazságügyi reformot.
Orbán Viktor akkor is rossz lóra tett Putyinnal, ha Oroszország megnyeri a háborút, mert ezt a Nyugat nem fogja elfelejteni – mondta a hvg360-nak Orbán Krisztián közgazdász. Arról is beszélt, Orbán jól érzi, hogy az az irány, amerre a Nyugat tart, nem kompatibilis a NER-rel, ezért próbálja befolyásolni az előbbit, és az Ukrajnának szánt támogatás megvétózásával is saját pozícióját erősítené. De miért van válságban a Nyugat és merre tart az EU? Melyek az Orbán számára kedvező forgatókönyvek, és miért játszik ennyire orosz irányba? Interjú.
Egyelőre nem tudni, mi lesz, ha megválasztják képviselőnek Charles Michelt, az Európai Tanács jelenlegi elnökét.
A Berlusconi halála után a Forza Italia párt vezetését átvevő Antonio Tajani azt is javasolta, hogy egyetlen testületté kellene összevonni az Európai Tanácsot és az Európai Bizottságot.
A Süddeutsche Zeitung az idei EP-választás kérdéseit járja körül. Donald Trump lehetséges visszatérésének következményeit elemzi a Guardian és a Time. Ugyancsak az amerikai választással foglalkozik a Washington Post. Az Economist szerint Ukrajna jöhet ki jól az orosz-ukrán háborúból. A magyar kormány nem különösebben erőlteti, hogy – szemben az EU-s törekvésekkel – függetlenedjen az orosz gáztól, írja a Financial Times.
A Szuverenitásvédelmi Törvény és -Hatóság tervét akár a Kremlben is kifőzhették volna, írja cikkében az osztrák lap szerzője.
A lap podcastműsorában Charles Grant, a londoni Európai Reformközpont nevű agytröszt igazgatója beszélgetett Gideon Rahmannal, a lap fő külpolitikai elemzőjével. Az Európai Unió aktuális helyzetét elemezték, több ponton is kitértek Orbán Viktor szerepére.
A temetés pénteken lesz, a párizsi Invalidusok dómja díszudvarában emlékeznek meg a 98 évesen elhunyt politikusról.
A kulcskérdés pedig az, teret nyer-e az Unióban a feltörekvő szélsőjobb, írja a brit lap politikai elemzőket is megszólaltató cikke.
Az Európai Unió korlátozó intézkedéseket vezetett be a világ legnagyobb gyémánttermelőjére, az orosz Alrosára.
Sokkal többet tehetnének a politikusok Európáért, ha hallgatnának a közvéleményre. Donald Tusknak és Radoslaw Sikorski lengyel külügyminiszternek igaza van, amikor fegyverkezésre kapacitálja a Nyugatot: az EU vezetőinek nem elég kiállnia, cselekednie is kell, hogy véget érhessen a háború – úgy, ahogy az európai emberek és értékek megkövetelik. A Visegrad Insight főszerkesztőjének véleménycikke.
Az EU-nak alig van saját bevétele, ám a közös problémák és kihívások megoldásához pénzre lenne szükség – véli a soros elnök szerepét betöltő belga miniszterelnök. A következő soros elnökség Magyarországé.
A Politicónak nyilatkozó politológus szerint az Európai Bizottság elveszítette egyik legfőbb ütőkártyáját Orbán Viktorral szemben.
Magyarország az első uniós tagállam, ami ellen jogállamisági eljárás indult, amelynek az egyik leglátványosabb következménye az, hogy az országnak szánt uniós támogatásokat befagyasztották, a kifizetések leálltak. De mit jelent ez a gyakorlatban? Mi ez az egész folyamat, miért indult el és meddig tarthat? Cseh Katalin EP-képviselővel beszélgetve a legalapvetőbb kérdésektől indultunk, hogy utánajárjunk, vajon van-e visszaút, és ha igen, akkor hogyan?
A földrész szép csendben jobbra tolódik, írja a német lap cikke.
Az évszámokat is említő konkrét előrejelzések előnye, hogy a kimondásukkor senki nem tudja számonkérni őket. A hátrányuk viszont az, hogy később jókat lehet rajtuk derülni. Vagy éppen szörnyülködni, ha épp egy klímakutató évtizedekre előre eltalálta, mi vár ránk. Összeszedtük a 2024-re szóló jóslatokat, és megnéztük azt is, ugyanilyen logika alapján milyen év kellett volna legyen 2023.
